Kanyarodás síelés közben: technika, sebességszabályozás és gyakori hibák

El tudsz indulni és meg tudsz állni, de a kanyarok között rendszeresen felgyorsulsz?

Az egyik irányba könnyebben fordulsz, a másikba viszont bizonytalanná válsz?

Vagy úgy érzed, hogy minden kanyarhoz nagy erőre van szükséged?

A kanyarodás a síelés egyik legfontosabb technikai eleme. Nemcsak arra szolgál, hogy megváltoztasd a haladási irányodat.

A kanyar segítségével:

• szabályozod a sebességedet;
• alkalmazkodsz a pálya szélességéhez és meredekségéhez;
• kikerülöd az akadályokat;
• útvonalat választasz;
• és összekapcsolod a mozgásod egyes szakaszait.

A stabil kanyar nem egyetlen mozdulatból áll. Együtt dolgozik benne:

• az egyensúly;
• a lábak irányítása;
• a sílécek forgatása;
• az élezés;
• a terhelés változása;
• a csúsztatás;
• valamint a megfelelő időzítés.

Ebben a cikkben megmutatom, hogyan épül fel egy síkanyar, mitől gyorsulsz fel két forduló között, hogyan használd a külső sílécet, és mely hibák akadályozzák leggyakrabban a fejlődést.

A teljes technikai áttekintést az A síelés technikája: az alapoktól a magabiztosabb csúszásig című pillércikkemben találod.

Miért ennyire fontos a kanyarodás?

A síelő nem elsősorban egyenes vonalban fékezve szabályozza a mozgását.

A sebesség kontrolljának egyik legfontosabb eszköze a kanyar formája.

Ha a sílécek hosszú ideig a lejtő irányába, vagyis az esésvonal felé haladnak, gyorsulni fogsz.

Ha a kanyart tovább vezeted, és a sílécek egyre inkább a pálya széle felé fordulnak, a sebességed csökkenhet.

A kanyarodás tehát egyszerre szolgálja:

Az irányváltoztatást

Eldöntöd, merre haladj tovább a pályán.

A sebességszabályozást

Az ív hosszával, formájával és befejezésével befolyásolod a tempót.

Az alkalmazkodást

Más kanyarokra lehet szükség:

• széles és keskeny pályán;
• enyhe és meredek lejtőn;
• kemény és puhább hóban;
• kis és nagyobb sebességnél;
• valamint zsúfolt vagy üresebb pályán.

A folyamatosságot

A síelés nem különálló fordulatok sorozata.

Az egyik kanyar befejezése egyben a következő előkészítése is.

Miből áll egy síkanyar?

Egy kanyar különböző szakaszokra bontható, bár a mozgásnak folyamatosnak kell maradnia.

1. A kanyar előkészítése

Az előző kanyar végén már elkezdődik a következő előkészítése.

Ebben a szakaszban:

• csökken a régi külső síléc terhelése;
• a sílécek laposabb helyzetbe kerülhetnek;
• a tested áthalad a sílécek fölött az új kanyar irányába;
• és felkészülsz az új élek használatára.

Nem kell hirtelen felugranod vagy nagy függőleges mozgást végezned.

A cél a fokozatos és kontrollált átmenet.

2. A kanyar indítása

A sílécek elkezdenek az új irány felé fordulni.

Ehhez együtt működhet:

• a lábak forgatása;
• az új élek fokozatos kialakítása;
• a test és a sílécek helyzetének változása;
• valamint az új külső láb támaszának felépítése.

A kanyart ne a vállad vagy a karod hirtelen elfordításával próbáld elindítani.

A síléceket elsősorban a lábak irányítják.

3. Az esésvonal szakasza

Az esésvonal a lejtő legmeredekebb, lefelé vezető iránya.

Amikor a sílécek ebbe az irányba fordulnak:

• nőhet a sebességed;
• fokozódhat a külső sílécre jutó terhelés;
• és pontosabb egyensúlyra lehet szükséged.

A gyorsulás önmagában nem hiba.

A probléma akkor kezdődik, ha:

• túl sokáig maradsz az esésvonalban;
• nem tudod továbbfordítani a síléceket;
• vagy csak hirtelen fékezéssel tudsz reagálni.

4. A kanyar befejezése

A kanyar végén a sílécek egyre inkább a pálya széle felé fordulnak.

Ez segíthet:

• csökkenteni a sebességet;
• stabilizálni az egyensúlyt;
• és felkészülni a következő irányváltásra.

Sok síelő túl korán abbahagyja a kanyart, és máris a következő fordulót kezdi.

Ennek következménye lehet, hogy:

• a sílécek folyamatosan lefelé mutatnak;
• két kanyar között egyre gyorsabbá válik;
• majd hirtelen, nagy erővel próbál fékezni.

Hogyan szabályozd a sebességet a kanyarokkal?

A sebességszabályozás nem azt jelenti, hogy minden kanyar végén keresztbe kell fordítanod a léceket.

A cél az, hogy előre megtervezett ívvel síelj.

Kerekebb, jobban befejezett kanyar

Ha a kanyart tovább vezeted a pálya széle felé:

• hosszabb utat teszel meg;
• kevesebb ideig haladsz közvetlenül lefelé;
• és könnyebben szabályozhatod a sebességet.

Ez különösen hasznos lehet:

• kezdőként;
• meredekebb pályán;
• vagy akkor, ha félsz a gyorsulástól.

Nyitottabb kanyar

Ha a kanyarokat kevésbé fejezed be, a sílécek nagyobb részt haladnak lefelé.

Ez:

• növelheti a sebességet;
• nagyobb helyet igényelhet a következő kanyarhoz;
• és nehezebbé teheti a kontroll visszaszerzését.

A nyitottabb ív nem rossz technika, ha tudatosan választod, megfelelő pályán és megfelelő sebességgel.

Rövidebb kanyar

Rövidebb íveknél gyorsabban követik egymást az irányváltások.

Ehhez szükséges:

• pontosabb lábmunka;
• gyorsabb élváltás;
• stabilabb törzs;
• és megfelelő ritmus.

Ne meredek pályán próbáld először megtanulni.

Hosszabb kanyar

A hosszabb ívek több időt adnak:

• az egyensúly megtalálására;
• a külső síléc terhelésének felépítésére;
• és a mozgás megfigyelésére.

Technikai gyakorláshoz gyakran ezek alkalmasabbak.

A külső síléc szerepe

Balra kanyarodva a jobb síléc, jobbra kanyarodva a bal síléc lesz a külső.

A kanyar jelentős részében általában a külső síléc kap nagyobb terhelést és irányító szerepet.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy:

• hirtelen teljes testsúllyal rá kell ugrani;
• a belső lábat fel kell emelni;
• vagy a testet mereven kifelé kell dönteni.

A külső síléc támasza fokozatosan épül fel.

Ehhez szükséges:

• megfelelő egyensúly;
• a lábak aktív irányítása;
• a kanyar megfelelő formája;
• fokozatos élezés;
• és jó időzítés.

Hogyan érezheted meg a külső sílécet?

Könnyű, széles pályán gyakorolj nagyobb kanyarokat.

Figyeld meg:

• melyik láb ad erősebb támaszt;
• melyik síléc irányítja jobban az ívet;
• és mikor válik könnyebbé a belső láb.

A cél nem egy merev, állandó terhelési arány.

A két síléc szerepe a kanyar során folyamatosan változik.

Miért kerül valaki a belső sílécre?

A belső láb túlzott terhelésének több oka lehet:

• a felsőtest bedől a kanyar belseje felé;
• a csípő a belső síléc fölött marad;
• a síelő fél a külső lábon megtámaszkodni;
• túl hirtelen próbál irányt váltani;
• túl nagy a sebesség;
• vagy nem fejezi be megfelelően az előző kanyart.

A megoldás nem egyszerűen az, hogy azt mondod magadnak:

állj jobban a külső lábadra.

Előfordulhat, hogy előbb:

• könnyebb pályára kell menned;
• kisebb sebességet kell választanod;
• javítanod kell az alaphelyzeten;
• vagy kerekebb kanyarívet kell kialakítanod.

A lábak munkája kanyarodáskor

A lábak több feladatot is ellátnak.

Forgatás

A comb és a láb segítségével fokozatosan megváltoztatod a sílécek haladási irányát.

Élezés

A síléceket laposabb helyzetből fokozatosan az új élekre állítod.

Terhelés

A kanyar során változik a két sílécre jutó erő.

Alkalmazkodás

A boka és a térd követi:

• a pálya egyenetlenségeit;
• a terhelés változását;
• és a sílécek mozgását.

A lábak legyenek aktívak, de ne merevek.

A teljesen kinyújtott térd megnehezíti:

• a terep követését;
• az élváltást;
• és az egyensúly gyors helyreállítását.

Milyen szélesen legyenek a sílécek?

Nincs egyetlen kötelező lábtávolság minden síelőnek és minden helyzetre.

Általános kiindulópont lehet a csípőszélesség körüli helyzet, de ez változhat:

• a technikától;
• a sebességtől;
• a tereptől;
• és az egyéni testfelépítéstől.

Túl széles helyzet

Megnehezítheti:

• a külső síléc fölé kerülést;
• a gyors élváltást;
• és a lábak összehangolt irányítását.

Túl szűk helyzet

Megnehezítheti:

• a két láb önálló munkáját;
• az egyensúly korrigálását;
• és a változó terephez alkalmazkodást.

A cél nem az, hogy a síléceket mindenáron összezárd.

Hanem hogy stabilan, mégis egymástól részben függetlenül tudd használni a lábaidat.

A felsőtest szerepe a kanyarban

A törzs nem marad teljesen mozdulatlan, de általában stabilabb, mint a lábak.

A gyakori hibák közé tartozik:

• a váll túlzott befordítása;
• a karok lendítése;
• a teljes test kanyarba döntése;
• és a törzs hátramaradása a sílécek mögött.

A felsőtest feladata:

• az egyensúly támogatása;
• a tekintet és az útvonal követése;
• a lábak mozgásának stabil háttere;
• valamint a következő kanyar előkészítése.

Ne próbáld a síléceket a vállad elfordításával irányítani.

A karok és a síbot szerepe

A karok nem közvetlenül kormányozzák a síléceket.

Segíthetnek azonban:

• az egyensúly megtartásában;
• a törzs stabilitásában;
• a ritmus kialakításában;
• és a bothasználat előkészítésében.

Figyelj arra, hogy:

• a kezed lazán előtted maradjon;
• ne essen a tested mögé;
• ne húzd végig a botot a havon;
• és ne kapaszkodj bele görcsösen.

Mikor hasznos a botozás?

A bot érintése vagy beszúrása segíthet:

• a rövidebb kanyarok ritmusában;
• meredekebb pályán;
• a következő kanyar időzítésében;
• és a felsőtest stabilitásában.

Nem minden kanyarhoz szükséges ugyanolyan hangsúlyos bothasználat.

Kezdőként gyakran bot nélkül tanulod az első kanyarokat.

A botbeszúrás nem indítja el önmagában a fordulót.

A lábak munkáját és a mozgás időzítését támogatja.

Az élezés szerepe

A sílécek élezése befolyásolja:

• mennyire kapaszkodnak a hóba;
• mennyit csúsznak oldalirányban;
• és milyen íven haladnak.

A nagyobb élszög önmagában nem jelent jobb kanyart.

Ha túl gyorsan vagy túl erősen állítod élre a síléceket:

• az él hirtelen megakadhat;
• elveszítheted az egyensúlyt;
• vagy nem tudod megfelelően forgatni a síléceket.

Az élezés fokozatosan változzon a kanyar során.

A kanyarváltásnál a régi élek terhelése csökken, a sílécek laposabbá válnak, majd kialakulnak az új élek.

A forgatás szerepe

A sílécek forgatása különösen fontos lehet:

• hóekés kanyarban;
• csúsztatott párhuzamos kanyarban;
• kisebb sebességnél;
• szűkebb pályán;
• vagy meredekebb terepen.

A forgatás ne hirtelen keresztbe rántás legyen.

A cél a fokozatos irányváltoztatás.

Ha túl erősen forgatod el a síléceket:

• nagy oldalirányú csúszás jöhet létre;
• megszakadhat a kanyar folyamatossága;
• és kibillenhetsz az egyensúlyból.

Csúsztatás vagy carving?

Nem minden jó kanyar a carvingkanyar.

Csúsztatott kanyar

A sílécek kontrolláltan oldalirányban is elmozdulnak.

Ez hasznos lehet:

• sebességszabályozáshoz;
• meredekebb pályán;
• szűk helyen;
• vagy kisebb sebességnél.

Carvingkanyar

A sílécek az élük mentén, kisebb oldalirányú csúszással haladnak.

Ehhez szükséges:

• megfelelő sebesség;
• elegendő hely;
• stabil külső síléc;
• jó egyensúly;
• és kontrollált élváltás.

A carving nem minden pályán és minden forgalmi helyzetben megfelelő.

A jó síelő nem mindig carvingol, hanem a helyzethez illő kanyart választja.

Az élen vezetett kanyarok tanulási lépéseit a Carving síelés lépésről lépésre című útmutatóban találod.

Hóekés és párhuzamos kanyarodás

Hóekés kanyar

A sílécek ék alakban maradnak, és a külső síléc fokozatosan nagyobb szerepet kap.

A részletes tanulási sorrendet a Hóekés síelés lépésről lépésre című cikkemben találod.

Hóekéből párhuzamos felé

A fejlődés során a belső síléc egyre korábban kerülhet párhuzamosabb helyzetbe.

Nem érdemes egyszerűen összezárni a síléceket.

Előbb legyen stabil:

• a kanyar íve;
• a sebességszabályozás;
• a külső síléc használata;
• és az élváltás.

Ha ebben a szakaszban vagy, a Hóekéből párhuzamos síelő videós minikurzus segíthet rendszerezni a gyakorlás lépéseit.

Megnézem a Hóekéből párhuzamos síelő minikurzust!

Párhuzamos kanyar

A sílécek nagyjából párhuzamosan haladnak, miközben:

• változik az élezés;
• felépül a külső síléc terhelése;
• szükség szerint történik forgatás és csúsztatás;
• majd megtörténik az élváltás.

A párhuzamos kanyar nem egyetlen technikai végállomás.

Lehet:

• hosszabb vagy rövidebb;
• csúsztatott vagy karcoltabb;
• lassú vagy gyorsabb;
• enyhe vagy meredek pályához igazított.

Gyakori kanyarodási hibák

1. Nem fejezed be a kanyart

Mi történik?

A sílécek túl sokáig haladnak lefelé, ezért minden forduló között felgyorsulsz.

Mit próbálj ki?

Vezesd tovább a kanyart a pálya széle felé, és csak akkor indítsd a következőt, amikor a sebességed ismét kontrollálható.

2. Hirtelen fordítod keresztbe a síléceket

Mi történik?

A kanyar helyett erős oldalirányú csúszás vagy pánikszerű fékezés jön létre.

Mit próbálj ki?

Kezdd korábban az irányváltoztatást, és fokozatosabban forgasd a síléceket.

3. Hátradőlsz

Mi történik?

A csípőd a sarkad mögé kerül, a sílécek elejét nehezebben irányítod, a combod pedig gyorsabban elfárad.

Lehetséges ok:

• túl nagy sebesség;
• félelem;
• merev boka;
• túl nehéz pálya;
• vagy későn indított kanyar.

Mit próbálj ki?

Menj könnyebb pályára, kezdd korábban a kanyart, és tartsd rugalmasan a bokád és a térded.

Ne próbálj állandóan erősen a bakancs nyelvére nyomódni.

4. A belső sílécre kerülsz

Mi történik?

A külső síléc elveszíti irányító szerepét, a kanyar bizonytalanná válhat.

Mit próbálj ki?

Érezd meg a külső láb fokozatos támaszát, és ne dőlj a teljes felsőtesteddel a kanyar belseje felé.

5. A felsőtesteddel fordulsz

Mi történik?

A vállad és a csípőd hirtelen elfordul, a sílécek pedig késve vagy túl nagy csúszással követik.

Mit próbálj ki?

Tartsd stabilabban a törzsedet, és a lábaddal kezdeményezd az irányváltást.

6. Merev a térded

Mi történik?

Nehezebben alkalmazkodsz a terephez, és az élváltás is darabosabbá válik.

Mit próbálj ki?

Ne egyetlen mély vagy magas pozíciót tarts. Engedd, hogy a boka és a térd rugalmasan kövesse a mozgást.

7. Minden kanyart erőből végzel

Mi történik?

A combod gyorsan elfárad, a síléceket pedig folyamatosan keresztbe tolod.

Mit próbálj ki?

Válassz könnyebb pályát, lassabb sebességet és kerekebb íveket. Figyeld meg, hogyan segít a síléc formája és a kanyar iránya.

8. Túl nehéz pályán gyakorolsz

Mi történik?

Minden figyelmedet a sebesség és a félelem köti le.

Mit próbálj ki?

Menj olyan pályára, ahol nem a lejutásért küzdesz, hanem marad figyelmed a mozgásra.

Miért nehezebb az egyik irányba kanyarodni?

Nagyon gyakori, hogy valaki jobb és bal irányban eltérően síel.

Ennek oka lehet:

• domináns láb;
• korábbi sérülés;
• eltérő boka- vagy csípőmobilitás;
• félelem;
• rosszabb egyensúly az egyik oldalon;
• felsőtestfordítás;
• vagy egy korábban rögzült technikai minta.

Ne próbáld automatikusan több erővel megoldani a gyengébb irányt.

Érdemes megfigyelni:

• melyik szakaszban jelentkezik a különbség;
• a kanyar indításánál;
• az esésvonalban;
• vagy a befejezésnél.

A videófelvétel különösen jól megmutathatja a két oldal közötti eltérést.

Hogyan gyakorold a kanyarodást?

Válassz könnyű és belátható pályát, pályarészt

A megfelelő gyakorlópályán:

• nem gyorsulsz túl;
• van elegendő helyed;
• és marad figyelmed a technikai feladatra.

Nem minden kék pálya egyformán könnyű. Figyeld a meredekséget, a hó állapotát és a forgalmat is.

Egyszerre egy feladatot válassz

Például csak arra figyelj, hogy:

• befejezd a kanyart;
• érezd a külső láb támaszát;
• a kezed előtted maradjon;
• vagy ne a válladdal fordulj.

Gyakorolj rövid szakaszokon

Végezz négy-öt tudatos kanyart, majd állj meg.

Gondold át:

• mi működött;
• hol gyorsultál fel;
• és melyik irány volt nehezebb.

Változtasd a kanyar méretét

Könnyű pályán próbálj:

• hosszabb;
• közepes;
• majd valamivel rövidebb íveket.

Ebből megérzed, hogyan változik a sebesség és a ritmus.

Ne gyakorolj kimerülésig

Fáradtan könnyen visszatér:

• a hátradőlés;
• a belső láb terhelése;
• és a hirtelen fékezés.

Mikor segíthet a síoktatás?

Érdemes síoktató segítségét kérni, ha:

• nem tudod kontrollálni a sebességedet;
• az egyik irányba alig tudsz fordulni;
• folyamatosan keresztbe fordítod a síléceket;
• nem tudsz továbblépni a hóekéből;
• meredekebb pályán szétesik a mozgásod;
• vagy nem érted, miért ismétlődik ugyanaz a hiba.

Az oktató segíthet megállapítani, hogy a látható hiba valódi ok-e, vagy csak egy másik probléma következménye.

A síoktatásról a Síoktatás előnyei: mikor és miért érdemes síoktatót választani? című cikkemben olvashatsz.

Mikor hasznos a videóelemzés?

A Síelés analizálás segíthet, ha már önállóan síelsz, és megfelelő videó készül rólad.

A felvételen látható lehet például:

• hogy befejezed-e a kanyarokat;
• mikor kerülsz a külső sílécre;
• túlzottan fordul-e a felsőtested;
• eltér-e a két irány;
• vagy hátramaradsz-e a kanyarváltásnál.

A videóelemzés nem helyettesíti a helyszíni oktatást, ha nem tudsz kontrolláltan megállni, vagy a pályán azonnali segítségre van szükséged.

Megnézem a Síelés analizálást!

Középhaladó síelés könnyedebben minikurzus

A Középhaladó síelés könnyedebben videós minikurzus akkor lehet megfelelő számodra, ha már önállóan síelsz, de:

• két kanyar között rendszeresen felgyorsulsz;
• túl sok erőt használsz;
• nem érzed stabilan a külső sílécet;
• hátradőlsz;
• vagy szeretnéd jobban megérteni a kanyar felépítését.

A minikurzusban többek között foglalkozunk:

• a testhelyzettel;
• a külső síléc használatával;
• a kanyar formájával;
• a sebességszabályozással;
• és a gyakori technikai hibákkal.

Az online anyag nem látja a mozgásodat, és nem helyettesíti a személyes síoktatást.

Abban segít, hogy tudd:

mire figyelj, mit gyakorolj, és miért nem működik egy-egy korábbi próbálkozás.

Megnézem a Középhaladó síelés könnyedebben minikurzust!

A fizikai felkészülés szerepe

A kanyarodás technikai feladat, de a fizikai állapot befolyásolhatja, meddig tudod fenntartani a megfelelő mozgást.

Fáradtság esetén:

• merevebbé válhat a lábad;
• hátrébb kerülhet a csípőd;
• később kezdheted a kanyarokat;
• és romolhat az egyensúlyod.

A fizikai felkészülés segíthet fejleszteni:

• az alsótest erejét;
• a törzsstabilitást;
• az egyensúlyt;
• a koordinációt;
• és az állóképességet.

Nem helyettesíti azonban a technikai gyakorlást.

Hogyan segíthet a Ready To Ski?

A Ready To Ski online edzésprogram a síelés fizikai terhelésére készít fel.

A programban található edzések segíthetnek fejleszteni:

• a lábak erejét;
• a törzs stabilitását;
• az egyensúlyt;
• a koordinációt;
• a mobilitást;
• és az állóképességet.

A Ready To Ski nem tanítja meg a megfelelő kanyarívet vagy a külső síléc használatát.

Abban segít, hogy a tested felkészültebben érkezzen a pályára, és tovább maradjon figyelmed a technikai feladatra.

Megnézem a Ready To Ski programot!

Gyakori kérdések a kanyarodásról

Hogyan forduljak balra síelés közben?

Balra kanyarodáskor a jobb síléc lesz a külső. A lábak fokozatos irányításával, az új élek kialakításával és a jobb láb támaszának felépítésével fordulj.

Hogyan forduljak jobbra?

Jobbra kanyarodáskor a bal síléc lesz a külső. Ugyanazok az elvek érvényesek, mint a másik irányban.

Miért gyorsulok fel két kanyar között?

Valószínűleg túl sokáig haladsz az esésvonal irányába, vagy nem fejezed be eléggé a kanyarokat.

Miért könnyebb az egyik irány?

Okozhatja domináns oldal, mobilitási különbség, félelem, korábbi sérülés vagy eltérő technikai minta.

Mindig a külső sílécen kell állni?

A külső síléc általában nagyobb szerepet kap, de a terhelés a kanyar során folyamatosan változik. A belső láb sem teljesen passzív.

A karokkal kell elindítani a kanyart?

Nem. A karok az egyensúlyt és a ritmust támogatják, a síléceket elsősorban a lábak irányítják.

Mennyire hajlítsam be a térdem?

Annyira, hogy rugalmasan tudj alkalmazkodni a mozgáshoz. Nincs egyetlen, minden pillanatban megtartandó térdszög.

Miért dőlök hátra a kanyarban?

Okozhatja túl nagy sebesség, félelem, későn indított kanyar, merev boka, fáradtság vagy túl nehéz pálya.

Miért csúszik oldalra a sílécem?

A csúsztatás önmagában nem hiba. A probléma az, ha nem tudod szabályozni a mértékét vagy az irányát.

Milyen pályán gyakoroljak?

Olyan széles, belátható és megfelelően enyhe pályán, ahol kontrollálod a sebességet, és marad figyelmed a mozgásra.

Mennyi idő alatt tanulható meg a kanyarodás?

Az alapvető irányváltás akár az első napokon kialakulhat, de a stabil, különböző helyzetekben is működő kanyarodáshoz rendszeres gyakorlás szükséges.

Összegzés

A kanyarodás síelés közben nem egyszerűen a testsúly egyik lábról a másikra helyezése.

Egy jól működő kanyarban együtt dolgozik:

• az egyensúly;
• a lábak forgatása;
• az élezés;
• a külső síléc fokozatos terhelése;
• a csúsztatás;
• a kanyar formája;
• és a megfelelő időzítés.

Ha két kanyar között rendszeresen felgyorsulsz, először ne nagyobb erővel próbálj fékezni.

Figyeld meg:

• időben kezded-e a kanyart;
• elég hosszan vezeted-e az ívet;
• használod-e a külső sílécet;
• és a pálya megfelel-e a tudásszintednek.

A fejlődéshez nem kell egyszerre mindent megváltoztatnod.

Válassz egy könnyű pályát, egyetlen technikai feladatot és néhány tudatos kanyart.

A stabilabb síelés nem egy nagy mozdulattól alakul ki, hanem sok pontosan megértett és begyakorolt irányváltásból.

További olvasnivalók

• A síelés technikája: az alapoktól a magabiztosabb csúszásig
• Hóekés síelés lépésről lépésre
• Síelés kezdőknek: teljes útmutató az első csúszásokhoz
• Félelem a sebességtől síeléskor
• Síoktatás előnyei
• Mennyi idő megtanulni síelni?
• Síbakancs választás
• Síelés előtti bemelegítés
• Hogyan készülj fel a síelésre?

Kérdésed van? Írj nekem: renata@sielostippek.hu

Síelésre felkészülni!

Reni ⛷️